Egyéb munkák Kapuk Lakatos munkák - Munkáim

Elektromos Padlóba süllyedő ajtó

No votes yet.
Please wait…

Elektromos Padlóba süllyedő ajtó – avagy egy lakatos viszontagságai a munkája során…

Nem ez a munka volt életem kedvence és valószínűleg nem is fogok több ilyet készíteni, de az tény, hogy kihívás volt. Nem volt sem rajz, terv, szóval kábé semmi, csak mutattak egy lépcsőlejárót (ami ráadásul még szabálytalanul íves is) és elmondták, hogy mit szeretnének. Még nagyobb nehézség, hogy mindezt 18 centis magasságba kellett beletuszkolnom. Ugyanakkor olyan széles (230cm), hogy a vasanyag a saját súlyánál fogva is meghajlott. Viszont ezen járkálni is fognak, szóval a merevítések sem voltak egyszerűek (a súlyáról már nem is beszélve).

Megrendelő kért egy “próba keretet” mintának, hogy lássák hogyan fog elhelyezkedni, milyen forma és magasság lesz…stb..stb..stb. 2 nap múlva megkapták…de az ívelés nem lett jó, mert sajnos nem szabályos íve volt a falnak, hanem amilyenre sikerült, szóval jó lenne ha megoldanám… klasszikus bevagdosós, falra rátolós, leheftelős megoldással a helyszínen kijavít, átad és szaladás csinálni a következőt, hogy haladjunk.

Az első szívás:

Úgy nyíljon, hogy azonnal süllyedjen, mert lesz rajta még 18mm parketta is, vagyis 18cm magas + 18mm, ugyanakkor felzáródáskor legyen teljesen síkban a fix hátsórésszel és ne legyen közte hézag. Ott már láttam, hogy ez kábé lehetetlen de megpróbálom. Nagyjából a harmadik “lemakettezés” után meg is lett, de mindenképpen lesz valamennyi hézag hátul, mert az lenyíláskor nem csak lefelé, de hátra is megy az ajtó. A kocsi első görgői a keret magasságában lettek, a hátsók 3 cm-vel lejjebb és persze a sín is lejtősen lett benne. A hátsó görgők holtpontja pont a sín ívének a tetején lett. Így felzárva síkban volt, viszont nyitáskor azonnal ereszkedni kezdett. Persze ekkor még csak a keretekkel bohóckodtam, nem volt rajta lemez és egy spárgával huzigáltam a “kocsi” részt.

Sajnos mindig keresztbe állt és megszorult, de az “ejtés” végre jó volt, szóval újragondolás…. 4 függőleges csapágy (ezen gurul) és négy vízszintes csapágy (ezek lökik vissza, ha megpróbálna keresztbe állni)..lett a megoldás. A vízszintes csapágyak (határolók) helyett jobb lett volna valami rugós golyós megoldás, mert a süllyedés pillanatában oldalirányú terhelést kap a csapágy egy pillanatig és az nem a legelőnyösebb, de sajnos nem akadtam megfelelő megoldásra…a Goolge nem volt a barátom a témában.

Ezután jött a meghajtás.

Gondolkodás volt itt fogasléctől fogaskerékig, a bowdenen át a szerecsen gyerekekig mindenen, de végül a lánc – lánckerék hajtásnál maradtam, mert az bírja a vizszintes és függőleges elmozdulást is.

Szívás 2.0:

Eredetileg úgy terveztem, hogy a két oldalsó sín alatt és fölött vezetem el a láncot, így nagyjából láthatatlan lenne, de sajnos nem fért el. Annyira nagyot (3 cm) kellett “esnie” a kocsinak a nyitás pillanatában, és ugyanakkor ugyanolyan nagyot vissza felzáródáskor is, hogy nem bírtam beletuszkolni a hajtást.  Szóval beljebb kellett tennem. Igen ám, de kinyitáskor fölült rá a kocsi. Szóval a megoldás az lett, hogy kicsit keresztbe megy a lánc. Ez két méteren nem gáz. Viszont működött a dolog.

Jöhet a motor.

Első körben 2db 12 Voltos, áttételes ablaktörlő motorokat építettem bele, oldalanként egyet-egyet, vagyis direktben húztam-vontam a kocsi mindkét oldalát. Tök jól is működött a dolog. Csendes, stabil és viszonylag jó tempóban dolgoztak a motorok. Egy sima akksitöltővel gyilkoltam a tákolmányomat elégedetten de jött a …

Szívás 3.0:

Feltettem az 5mm lemezt a kocsira, ami szélesebb volt mint 1 méter és hosszabb mint 2 méter, (mert toldozgatnom kellett az ív és a fesztáv miatt) csakhogy ez a fedlap plusz 90-100 kiló volt. Az ablaktörlő motorok kiválóan nyitottak, de felzárni már nem tudtak. Egy hozzáértő cimborám azt mondta, hogy kapásból a vezetékeket cseréljem vastagabbra, tegyek rá egy akkumlátort és arra a töltőt, úgy működni fog. És valóban…illetve csak majdnem….de aztán még sem. Csak egy leheletnyivel kellene hogy erősebb legyen és már fölzárja…de elmaradt a siker. Ráadásul, amikor kézi segítséggel felzáródott, nem lehettett ráállni, mert nem tartotta meg a motor és azonnal visszasüllyedt a kocsi hátulja.

Ezen a ponton úgy éreztem, hogy elvonulok egy sarokba csendesen sírdogálni. 🙂

Guglizás (Google), Telefonálgatás, Érdeklődés, keresgélés, gondolkodás, megőszülés, hajtépés, körömrágás, neszóljhozzámésnenézzrámmertmegütlek….feldarabolomafrancbaazegészet…..szóval minden volt, majd jött egy infó: Csörlőmotor.

Idegállapotba kerülve “rohaggyá’meg majd ez felrángatja meglátod..” sikerült kapásból két csörlőmotort rendelnem. A legkisebbet, leggyengébbet és legolcsóbbat kerestem (Jóleszaz) alapon. Így lett két darab egyenként 1360kg-ot bíró 12 voltos csörlőmotor 22.000.-Forint per darab áron, plusz szállítás.

Újra fellelkesülve nekiláttam szétszedni és átalakítani a motorokat láncossá. Esztergálás, marás, hegesztés, köszörülés, felfogatás, fúrás csavarozás és kész. Csak hogy nem tudtam egy irányba beszerelni mind a két motort, így az egyik fejjel lefelé lett beépítve. Csak hogy polaritást kellet cserélnem az egyik motoron, hogy mind a kettő azonos írányba dolgozzon.

Szívás 4.0:

Kétszer 1360kg teherbírású áttételes, mágneses fékezésű csörlőmotor már csak megmozgatja ezt a 100 – 120 kilós ajtót…gondoltam.

Igen megmozgatta, de mivel fordított polaritással lett bekötve az egyik motor, hogy egy irányba dolgozzanak, az egyik oldal mindig lassabban forgott. Nyitáskor a bal oldal volt gyorsabb, záráskor a jobb oldal. Persze keresztbe állt a kocsi, törtek a csapágyak és feszítette szét a keretet. Megint sikerült, nem ismételve magamat, a legválasztékosabb magyar káromkodások összességét felsorolnom alig fél percbe sűrítve.

Egyeztetés a megrendelővel, fejvakarás, majd kitaláltuk hogy elég egy motor, ami átadja egy tengelynek a hajtást, és a tengely adja tovább a kocsi két oldalának…jójó, de hova tegyük a motort? Mert nem fér be a keretbe ha tengely is lesz. Vagy ha betesszük, nem nyit akkorát az ajtó rész….Tegyük kívülre és középre.

További csapágyak vásárlása, keret egyengetés, átalakítás, meg ami még ilyenkor szokott lenni és elkészült a hajtás.

Hihetetlen, de működött és végre jó is lett. Tolta, húzta, pontos is lett, el is fért, fel is zárt…végreeeeeeeeee……megszabadulok ettől a rohadványtól….. 🙂

Szívás 5.0:

Jött a megrendelő, elégedett is volt, aztán jött a pofon. Basszus nem jó a magasság! Ez két centivel magasabb! – Fej bedurran

Megtörtént párbeszéd alapján:

Én:”- Dehát vagy ötször egyeztettük a méreteket, hogy 18 centi a beton és arra jön  18mm parketta. Ő:- Nem! 18 centi a teljes magasság! Én: – De basszus, az első keret, amit csináltam, az is 18 centi magas, mert ezt beszéltük! Ő: – Nem! Én azt hittem azért csináltad 18 centire, hogy lássuk milyen lesz a magasság a parkettával…!”

Ideggörcs, lila arc, leszúrok valakit mindjárt….

Másnap kipihenten, lenyugodva, átgondolva, hogy visszadom az előleget és hagyom a francba az egészet, nekiálltam szétszedni és szétvágni az egészet. két centivel kissebbre vettem a keretet, eltököltem egy napot megint, hogy a sineket beállítsam a megfelelő ejtésre, összeraktam és kész. Próba: Működik, de mindig leesik a csapágy a sínről. Sínek kiszélesítenek, keret összehúz spaniferrel, kereszt merevítő behegeszt, összerak, próba. Most meg túl széles a sín, lenyitáskor beleér a kocsiba. Idegállapot készenlétben, arcszín árnyalatnyit erősödik….Megint szétszed, sínek keskenyebbre vágása, összerak….és vééééégreeeeee……működik.

Így lett a 2-3 hetes munkából majden 2 hónap…..de még nincs vége…

Megerősítettem a keretet, belepakoltam a merevítőket, feldobáltam a lemezeket, kifúrkodtam, lecsavaroztam, hogy szétszedhető és szerelhető legyen, tettem rá szervizajtókat (utóbb kiderült hogy hála istennek, jól tettem) telibe fújtam alapozóval és szóltam hogy kész. Vinném beépíteni.

Engedély megadva! Ember segítőnek beszervez, felkapol, elvisz, levesz, betesz, összerak, beköt, próba….működik…..csak hogy…

Ha ráállunk, nagyon hajlik a közepe. meg kellene még egy kicsit erősíteni.

Szívás 6.0:

30x10mm laposacél élére állítva, hozzáhegeszt az eredeti merevítőhöz plusz még pár helyre, pikk-pakk max 1 napos meló és szabadulok.

Hát persze. Másnap 3-4 brigád dolgozott egyszerre. Ebből csak a bádogosok nem zavartak a tetőn 🙂 Osztoznunk kellett egyetlen konektoron és hosszabbítón, amiről ment két hegesztőgép 3 sarokcsiszoló, fúró, keverőgép, meg az “addjá’ mán kölcsön egy ceruzát, csavarhúzót, fogót….” nap vége felé le is füstöltük a hosszabbítót meg a konektort. Így az 1 napos melóból lett még 3 nap.

Duzzogva és már-már sírósan, de elkészült az “ajtó” működött is ahogy kell, végre levonulhattam hogy megnyugodjak és felüdülés képpen a 3 hete várakozó megrendelőim munkáit elkezdhessem. Elmondtam, hogy kell bele építenie a villanyszerelőnek két végálláskapcsolót, nehogy szét legyen barmolva az egész és túl legyen húzva, kell hozzá egy izmosabb 12 Voltos trafó, és kell hozzá egy szünetmentes tápegység, hogy áramszünet esetén is lehessen használni.

Átadás, átvétel, örömteli búcsúzás, levonulás és kezdem a következő melót.

Szerencsére pont végeztem egy másik munkával, amikor…

1 hét múlva jön a telefon, “minden szuper, leszigeteltük, sokkal csendesebb is lett az egész, de baj van! Eltört két csapágy. Az egyik a kocsin és egy ami a hajtótengelyt tartja, meg nagyon csavarodik a hajtótengely….”

Szívás 7.0:

Azon voltam, hogy én már ezzel nem akarok foglalkozni, de lelkiismeretesebb vagyok annál, mint hogy “szart” adjak át…pláne, hogy még ki sem lettem fizetve. Szóval felpakol és irány megnézni mit műveltek…

Pont ott volt az ismerős, aki a padlófűtést csinálta. Elmondta és megmutatta mit hol hogyan….kijavítottam és kicseréltem, megoldottam a problémás alkatrészeket, de idegesített, hogy miért történt mindez?

Teszteltem, rááltam, nyitottam, zártam, minden jó, minden fut, miért törik a csapágy? Azt mondja a haver, hogy olyan volt az elmúlt egy hét, mint valami játszóház. Mindenki ezt az ajtót nyitogatta, zárogatta, ugráltak rajta, meg amit el tudsz képzelni….Na de ettől nem törnek el a csapágyak…aztán rájöttem, hogy de…mert minden alkalommal túlhúzták, erőltették a nyitogatással az ajtót, miközben a végálláskapcsolók (de lehet akár biztonsági kapcsolónak is hívni) még nem voltak beszerelve. Szóval 2-3 órát eltököltem (ingyen) hogy megfejtsem, nem én vagyok a hülye, plusz cseréljek alkatrészt, plusz minden jó legyen…

De ezt is megoldottam!

Szóval kedves leendő megrendelőm, kollégám, olvasóm, barátaim…amikor elmondom, hogy mit miért és hogyan, azt nem viccből mondom, hanem azért mert arra szükség van! Tehát ha nem én hibáztam, ne lepődj meg, ha plusz pénzt kérek!

Természetesen senkivel nem vesztünk össze, mindenkivel jóban vagyok és megszületett a “mű” is…itt még natúrban, a szigetelések előtt:

Vélemény, hozzászólás?